"Ott benn tünemények suhognak,
lámpás éjszakában ragyognak,
a színek fémessé szépülnek,
szavakból paloták épülnek."
(Weöres Sándor)
"Mindenhez van jogom,
Hát játszom.
Föntről gyereknek, lentről
Embernek látszom."
(Ratkó József)
"...S ha rút világom eltaszít magától,
Reménynek, harcnak, mindnek vége van,
Ha Isten földre dől trónusáról,
Lesz még kiben higgyek: Önmagam!"
"Ő nem sok embert szeretett.
A szíve mély, de zárt világ volt:
Különös kőfallal kerített,
Mély, futó-árokkal határolt.
S hogy őt szeretik: alig hitte:
Őt, önmagáért, semmi másért,
A szívébe zárt mély világért."
(Reményik Sándor)
"Bizony mondom, elmúlik e világ.
És bizony mondom, megmaradok én.
S bizony, ha két szív egy ütemre dobban,
Az egy-ütemben ott dobbanok én."
(Reményik Sándor: Egy Hymen-hírre)
"Bár nincs eszük s feküsznek mereven
Lényegük általüt a százszorszépeken
s nap felé tör amíg a nap áll
és nem vesz rajtuk erőt a halál"
(Dylan Thomas)
"Ha valaki elment, ne hívd többé vissza, a megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment, ne ejts érte könnyet, más vállán feledni, hidd el, sokkal könnyebb.
Ha valaki elment, és el tudott menni, erős akarattal el kell őt feledni!"
"Az álom csalfa köd,
az élet bús tragédia!
Élni kín,
Meghalni vétek,
Születni nyomorult hiba!"
"Te vagy az utolsó gondolat
A szó, ami engem megtalál
Igazat mond és megsimogat
Te vagy az utolsó nyár."
(Bódi László)
"A végtelenhez mérve semmi az életünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit sem ér
S ha nincsen barátunk elvisz a szél
A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes
Az ember nyugtalanul mégis mindig keres
Az ember önmagában semmit sem ér
S ha nincsen gyökerünk elvisz a szél." (Bródy János)
"Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Azt hisszük másról, hogy boldog talán
S irigykedünk egy-egy szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
Gondolatai tiszták és szabadok,
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk,
Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk."
(Dante)
"Az élet vihaharaival szemben olyan légy, mint a madár,
amely ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan,
hanem a magasba száll..."
(Eötvös József)
"Gyönyörű az,
Ha az ember célba lát,
S eléri azt,
Tűzön-vízen át."
(Ibsen)
"Játék az élet, a halál komoly.
Láttára megfagy tréfa és mosoly."
"Mi a halál? Ki mondja meg nekem?
Az élet véges, míg ő végtelen."
(Komjáthy Jenő: Gondolatok a halálról)
"Nem halott az, mi fekszik örökkön,
A halál sem ér át végtelen idõkön."
(Lovecraft)
"Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás,
a legfélelmesebb felfedezés,
a legtanulságosabb találkozás. "
(Mária Sándor: Füves könyv)
Minden elmúlik, mint az álom
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan, mint a holdsugár.
(Schiller)
"Az emlékezéshez nem emlék,
hanem szeretet kell,
S akit szeretünk,
azt nem feledjük el."
(Shakespeare)
"Megcélozni a legszebb álmot
Komolyan venni a világot
Mindig nevetni és remélni
Így érdemes a földön élni."
(Shakespeare)
"Fény vagy te is, lobogj hát!
Melegíts és égess!
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes."
(Tóth Árpád)
"Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek,
elöl indulni el!"
(Váci Mihály)
"Szakajtsd a rózsa bimbaját,
élvezd amit e perc ad,
a virág ma mosolyog rád,
holnap már holttá hervad."
(Walt Wittman)
De szomorú mindig csak egyedül lenni,
Valakit mindenütt hiába keresni.
Valakire várni, aki nem jön többé,
Valakit szeretni, titokban, örökké,
Temetni a múltat, feledni az álmot,
Százszor megcsókolni egy hervadt virágot,
Elsárgult virághoz reményeket fűzni,
Elcsüggedt szívvel a jövőre nézni.
"A könny és a szeretet édestestvér.
Nem is szeret az, mely egy könnyet sem ér.
Aki sohasem sírt,
Az sohasem szeretett,
Mert a könny és a szeretet,
Egy napon született."
"Néha jó lenne tettenérni az elmúlást,
megállítani az idő kerekét,
repülni, mint a madár,
felhők közt, ahol a szél jár..."
"Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek."(Részlet)
"Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután!"(Részlet: Wass Albert: Őszi hangulat )
"Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg."(Részlet:Wass Albert: Csak csendesen )
"Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorúan:
- Semmi az egész!"(Részlet:Váci Mihály: Semmi az egész)